A  s z u p e r v � z i �

Egy kis t�rt�nelem

A szuperv�zi� alapjait az 1870-es �vekt�l kezdt�k el lerakni. Mary Richmondot tartj�k az els� sz�l�j�nek, aki nem csak v�gezte a szoci�lis munk�t, hanem annak elm�let�vel is foglalkozott.Kezdetben a szupervizor feladata az volt, hogy a terepen neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt dolgoz� seg�t�kkel �tbesz�lje az eseteiket, �s a probl�m�ik megold�s�hoz seg�ts�get adjon �s egyben kontroll�lja is tev�kenys�g�ket.

Freud �s tan�tv�nyai Amerik�ba emigr�l�suk ut�n vittek a szuperv�zi�ba pszichol�giai vonalat. Ezek ut�n a szuperviz�lt fejl�d�se ker�lt a szuperv�zi� f�kusz�ba, �s szerepet kapott a szakemberek fesz�lts�geinek old�sa.

A szuperv�zi� elm�leti anyag�ba a tov�bbiakban jelent�s mennyis�g� szociol�giai elm�let is integr�l�dott.

A szuperv�zi� az 1950-es �vekben ker�lt �t Eur�p�ba, amikor Hollandi�ban a Marshall-terv oktat�si programj�ba beillesztett�k. Hollandi�b�l kezdett elterjedni Nyugat-Eur�p�ban, Belgiumban, Sv�jcban, N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban �s m�s orsz�gokban.

A 90-es �vekre a szuperv�zi� �n�ll� szakm�v� v�lt, mely az�ta is fejl�dik. Napjainkra m�r nem csak a szoci�lis munka ter�let�n hasznos�tj�k, hanem m�s seg�t� szakm�ban is, �s a profitorient�lt ter�leteken is felfedezt�k haszn�lhat�s�g�t.

Jelenleg t�bb ir�nyzata �s form�ja l�tezik a szuperv�zi�nak.

Szuperv�zi� form�i

Szuperv�zi� lehet egy�ni is, amikor csak egy emberrel foglalkozik a szupervizor, �s lehet csoportos is, amikor a szupervizor ir�ny�t�s�val egyszerre t�bb f�b�l �ll� csoport dolgozik.

A szuperv�zi� lehet egy alkalom, t�bb alkalomb�l �ll�, vagy olyan, amely t�bb alkalomb�l �ll�, �s a v�ge nyitott, azaz nincs meghat�rozva, meddig tart.

A szuperv�zi� t�rt�nhet a szupervizor irod�j�ban, vagy a szupervizand munkahely�n.

Amennyiben a szupervizandok ismerik egym�st, �s munkahelyi kollekt�v�t alkotnak, abban az esetben team szuperv�zi�r�l besz�l�nk.

A csoport tagjai �llhatnak hasonl� munkak�rben dolgoz�kb�l is, akik azonban nem egy munkahelyen dolgoznak, vagy lehetnek k�l�nb�z� munkak�r�kben dolgoz�k is.

Tapasztalt szakemberekb�l, szupervizorokb�l �ll� csoport peer szuperv�zi�s csoportot alkothat.

Az egy�nek �s a csoportok k�l�nb�z� f�kuszt v�laszthatnak. Ennek megfelel�en lehet f� c�lkit�z�s�k

• szakmai fejl�d�s

• egy konkr�t probl�ma �ttekint�se

• fesz�lts�gek old�sa

• team egy�ttm�k�d�s�nek jav�t�sa

• ki�g�s megel�z�se

• �j tud�s �s technik�k elsaj�t�t�sa

• probl�mamegold�s hat�konyabb kezel�se

• kompetenci�k n�vel�se

• szakmai egy�ttm�k�d�s ki�p�t�se

A szuperv�zi� menete

A szuperv�zi� ir�nt �rdekl�d�vel els� k�rben k�sz�l egy felm�r�s, melynek l�nyege annak felt�rk�pez�se, milyen ig�nyei vannak a leend� szupervizandnak.

A szupervizor �s a szupervizand(ok) k�z�tt k�ttetik egy meg�llapod�s, amelyben a szuperv�zi�val kapcsolatos legfontosabb k�rd�seket szab�lyozva vannak (pl. mi a c�lja, h�ny alkalomb�l fog �llni, milyen hossz� ideig tart, mennyit kell �rte fizetni, titoktart�s k�rd�sei). Ezt a meg�llapod�st a szupervizor �s a szupervizandok k�z�sen dolgozz�k ki.

Megt�rt�nnek az �l�sek, melyeket a szupervizor vezet, a k�z�sen fel�ll�tott keretek betartat�s�val.